Magunkról

Üdvözöljük honlapunkon, ahol sokféle rovaremésztõ-, vízi- és egzotikus növény közül választhat! Kínálatunk egyedülálló, növényeink  vegetatív és generatív módon szaporítottak, tehát szövettenyésztett, nehezen alkalmazkodó növényeket mellõzünk az ajánlatunkból. Egész évben szállítunk a Royal Futárszolgálattal, a rendelt növényeket az évszaknak megfelelõ állapotban küldjük (mérsékelt égövi rovaremésztõ növényeket télen telelõrügy formájában). Személyes látogatásra és vásárlásra is van lehetõség, de kizárólag email-ben történõ egyeztetést követõen.

 A nálunk kapható és küldésre szánt növények mind mesterséges szaporulatból származnak!

Sok sikert kívánunk a növények neveléséhez!



És néhány érdekesség kedvcsinálónak a rovaremésztõ növényekrõl: Az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen vannak a rovarfogó növények szerte bolygónkon. Több nemzetségbõl származó növénynél alakult ki a rovarfogás képessége. Ennek oka eléggé összetett. Egyrészrõl a harmatfüvek (Drosera) általában mocsaras, lápos helyeken élnek, ahol a talaj nitrogénben igen szegény és ezért az itt élõ növények csak lassan képesek fejlõdni és kis termetûek. Nem egy fajuk tõzegmohában (Sphagnum sp.) tenyészik, ahol gyakorlatilag csak annyi tápanyag található, amennyi a csapadékból származik. Erre szép hazai példa a kereklevelû harmatfû (Drosera rotundifolia). A másik ok, ami miatt kialakult a rovaremésztés, az a talajtól való vertikális távolságban keresendõ. Ugyanis a kancsókák (Nepenthes) egyes fajai fán lakó növények, itt fenn a lombkoronaszintben igen kevés a tápanyag. Az evolúció ezt úgy küszöbölte ki, hogy a kancsókák levélalapja és a levéllemeze kisebb-nagyobb tartályt képez, ami felülrõl nyitott. Ebben aztán emésztõenzimek választódnak ki, a tartály esõvíztõl való felhígulását kis tetõ küszöböli ki. Az itt felgyülemlõ folyadék iható, persze felnyílás után, mielõtt beszennyezõdne. A kancsókákhoz nagyon hasonló elven mûködnek a Venezuelai szigethegyeken található napkorsók (Heliamphorák). Ezek a nagy ritkaságok bennszülött (endemikus) fajok, minden szigethegyen (tepuin) más fajuk alakult ki. Nem saját emésztõfolyadékot választanak ki, hanem esõvízbõl táplálkoznak, amiben baktériumok tenyésznek és ezek termelik a fehérjebontó enzimeket. A folyadék szintjét - mivel nyitott serleg alakú a növény – egy hasadék szabályozza. A levelet úgy lehet elképzelni, mint egy ferdén összetekert papírlapot. Ezekhez hasonlóan mûködnek a fán lakó (epifita) ragadozó broméliafajok is. Újabb kutatási eredmény, hogy a broméliák között is kialakult a fehérjebontás képessége. Kettõ nemzetségnél mutatták ezt ki, a Catopsis és a Brocchinia genusnál. A Catopsisok átlagos broméliának tûnnek, nem termelnek emésztõenzimeket, a nyitott levélhónaljakban esõvíz gyûlik össze a lombkorona szintben, ezekben baktériumok telepszenek meg, amik a fehérjebontó enzimeket (savas proteázokat) termelik. Sajnálatosan, hazai szakirodalomban nem olvasható róluk szinte semmi. A növény kívülrõl ezüstüs bevonatú, amit a növényrõl le lehet törölni, ezért óvatos bánásmódot igényelnek. A repülõ rovarok többsége amint közelít alulról egy ilyen broméliatölcsér felé, egyszerûen nem látja a növényt. Számukra ez a bevonat „égszerû”, emelkedésnél beleütköznek és belecsúsznak a levélhónaljakba. Itt a kisebbek elpusztulnak, megfulladnak, elfolyósodnak. De ezek még gyûjtik az egyéb lebegõ szerves anyagokat is, csakúgy, mint a többi bromélia!

            Ha kirészletezzük az egyes nemzetségeket (genus), akkor az alábbi fajszámmal képviselik ezeket a csoportokat a rovaremésztõk:

Byblidaceae (szivárványnövény): Ausztráliában élõ növények, nagyon hasonlítanak a harmatfüvekre. Nevük onnan ered, hogy sûrû növésû bokraikon a fény megtörik és prizmaszerûen bontja a fényt. Kényes növények, kultúrában elég nehéz megtartani õket.

Cephalotaceae (Ausztrál kancsóka): Monotipikus faj, csak a Cephalotus follicularis tartozik ide. Látványos kis talajlakó húsevõ növény, igazi különc, savanyú homokon tenyészik. Elég könnyen tartható.

Droseraceae

1.      Aldrovanda: Monotipikus, ide csak az Aldrovanda vesiculosa nevû vízinövény tartozik. A földtörténeti harmadidõszakban számtalan faja élt, mára csak 1 maradt. 50 lelõhelye ismeretes a Földön, de ezek száma egyre fogy, Japánba úgy telepítették vissza. Szinte misztikus faj a botanikában, tartása nagy odafigyelést, törõdést és némi beruházást igényel.

2.      Dionaea: Ide csak a Vénusz légycsapója tartozik, a legnépszerûbb húsevõ növény is egyben. Keleti és nyugati földrajzi alakja és számtalan kertészeti formája létezik, sõt, ezek hibridje. Könnyen nevelhetõ a Vénusz légycsapó!

3.      Drosera (Harmatfûfélék): 164 fajjal igen népes nemzetség. Emellett rengeteg hibrid és típus „nehezíti” a gyûjtõk dolgát! A természetben is keresztezõdnek a droserák. Igen formagazdag növények, a többségük lápi, mocsári növény, így roppant vízigényesek. A nemzetségben gumós fajok is találhatóak, csakúgy, mint törpék, melyek kis rügyekkel szaporodnak vegetatívan.

Drosophyllaceae (Enyvecske): Szintén monotipikus, egy fajuk a Drosophyllum lusitanicum Spanyolországban, Portugáliában él. Nehezen tartható, száraz élõhelyekhez alkalmazkodott növény. A helybeliek régen csokorba szedték a növényt és felakasztották a szobákban, légyfogóként mûködött.

Lentibulariaceae:

1.      Genlisea nemzetség: 21 faj tartozik ide, ezek igen könnyen hibridizálhatók. Földünk legritkább növényei közt tartja számon a szakirodalom. Nedves, vizes élõhelyeken fordulnak elõ a trópusokon, nemegyszer úsznak a felszínen és varsaszerû vízi hajtásokkal „ragadoznak”. Valódi vízinövényeknek is felfoghatók.

2.      Pinguicula (Hízókafélék): 77 fajjal szintén változatos csoport, szinte minden kontinensen megtalálhatók. Géncentrumuk Mexikóban található, itt él a legtöbb fajuk. Európában is él több helyen több fajuk. Ezek a télálló fajok rendkívül kedvesek, a tavasz hírnökei. Európa szerte védettek.

3.      Utricularia (Rencefélék): 222 fajjal a leggazdagabb húsevõ csoport. Vízi és szárazföldi fajaik kivétel nélkül ragadozók. Egyes fajaik még a broméliák levéltölcsérjében megbúvó ciszternákban is megélnek. Könnyen tartható növények. Hazánkban 4 fajuk õshonos, mindegyik vízinövény.

Nepenthaceae (Kancsókafélék): 88 fajjal az óvilág rovaremésztõi, epifita és talajlakó fajaik is vannak. Szintén jól keresztezhetõk. Eléggé hõigényes növények, a fajok többsége viszonylag nehezen bírható kancsóképzésre.

Roridulaceae: 2 fajuk afrikai, a rózsafélékkel tart fenn rokonságot.

Sarraceniaceae

1.      Darlingtonia (Kobraliliom): Monotipikus, a Washingtoni tiltólistán az elsõk közt van a Darlingtonia californica. Néhány típusa ismeretes. Ha talajának túlmelegedését elkerüljük, akkor iévekig társunk lehet.

2.      Heliamphora (Napkorsó): 14 fajukkal képviselik a nemzetséget, ritka növények.

3.      Sarraceniaceae (Kürtvirágfélék): 8 fajukkal Észak-Amerika rétjeit ékesítik, Kanada és Usa területén élnek. Mivel mindnek azonos a kromoszómaszáma, így jól hibridizálhatók és a természetben is megteszik ezt. Itt is található pár védett faj/típus. Rendkívül hálás növények!

És végül a hazai húsevõ növényekrõl néhány szót. Az Aldrovanda a Somogy megyei Baláta tóban él, igen népes populációja tenyészik ott, de nem minden évben! Gyakran hosszú évekre eltûnik nyomtalanul, senki nem tudja, milyen formában vészeli át a szárazabb nyarakat.  Korábban az Alföld néhány pontján is fellelhetõ volt. A rencéink 4 fajból kerülnek ki, mind védettek. Ezek a közönséges, a pongyola, a kis és a szigorúan védett lápi rence. A harmatfüvek közül csak a Kereklevelû harmatfû él jelenleg hazánkban, de korábban élt a Drosera intermedia és a Drosera anglica (longifolia) is. Hízókákból csak néhány példány él már csak Magyarországon, a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) példányai. Veszélyeztetett növény! Az 50-es évekig még élt a Lesenceistvándi melletti lápréten a Havasi hízóka, de sajnos a bauxitbányászat lecsökkentette a térségben a karsztvíz állását, a rét megsemmisült. A hazai flóra talán legnagyobb kuriózuma tûnt el így végleg.

Végezetül annyit, hogy pl. az Aldrovanda esetében nincs más mód a növény megtartására, minthogy kertészeti kultúrába vonják. Ugyanez fennáll több rovaremésztõ növényfaj esetében is. Terjesszük el ezen okokból a rovaremésztõ növények szeretetét és ösztönözzünk másokat is, hogy foglalkozzanak ezekkel a kuriózumokkal, csakúgy, mint ahogy Európa más országaiban is teszik!

Copyright © 2006 www.vizi-husevonoveny.hu
 All Rights Reserved.

 

 

Újdonságok, hírek

Rendelés esetén kérem kattintsanak az alábbi linkre és ott adják le a rendeléseiket. Ez az oldal már nem frissül! Az egzotikus és vízinövények már nem rendelhetõk innét. Ha mégis errõl az oldalról szeretnének valamit, abban az esetben egyeztessünk email-ben.

Rendeléséhez kérem kattintson a linkre!

http://www.husevonoveny.eu