Magunkról

Üdvözöljük honlapunkon, ahol sokféle rovaremésztő-, vízi- és egzotikus növény közül választhat! Kínálatunk egyedülálló, növényeink  vegetatív és generatív módon szaporítottak, tehát szövettenyésztett, nehezen alkalmazkodó növényeket mellőzünk az ajánlatunkból. Egész évben szállítunk a Royal Futárszolgálattal, a rendelt növényeket az évszaknak megfelelő állapotban küldjük (mérsékelt égövi rovaremésztő növényeket télen telelőrügy formájában). Személyes látogatásra és vásárlásra is van lehetőség, de kizárólag email-ben történő egyeztetést követően.

 A nálunk kapható és küldésre szánt növények mind mesterséges szaporulatból származnak!

Sok sikert kívánunk a növények neveléséhez!



És néhány érdekesség kedvcsinálónak a rovaremésztő növényekről: Az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen vannak a rovarfogó növények szerte bolygónkon. Több nemzetségből származó növénynél alakult ki a rovarfogás képessége. Ennek oka eléggé összetett. Egyrészről a harmatfüvek (Drosera) általában mocsaras, lápos helyeken élnek, ahol a talaj nitrogénben igen szegény és ezért az itt élő növények csak lassan képesek fejlődni és kis termetűek. Nem egy fajuk tőzegmohában (Sphagnum sp.) tenyészik, ahol gyakorlatilag csak annyi tápanyag található, amennyi a csapadékból származik. Erre szép hazai példa a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A másik ok, ami miatt kialakult a rovaremésztés, az a talajtól való vertikális távolságban keresendő. Ugyanis a kancsókák (Nepenthes) egyes fajai fán lakó növények, itt fenn a lombkoronaszintben igen kevés a tápanyag. Az evolúció ezt úgy küszöbölte ki, hogy a kancsókák levélalapja és a levéllemeze kisebb-nagyobb tartályt képez, ami felülről nyitott. Ebben aztán emésztőenzimek választódnak ki, a tartály esővíztől való felhígulását kis tető küszöböli ki. Az itt felgyülemlő folyadék iható, persze felnyílás után, mielőtt beszennyeződne. A kancsókákhoz nagyon hasonló elven működnek a Venezuelai szigethegyeken található napkorsók (Heliamphorák). Ezek a nagy ritkaságok bennszülött (endemikus) fajok, minden szigethegyen (tepuin) más fajuk alakult ki. Nem saját emésztőfolyadékot választanak ki, hanem esővízből táplálkoznak, amiben baktériumok tenyésznek és ezek termelik a fehérjebontó enzimeket. A folyadék szintjét - mivel nyitott serleg alakú a növény – egy hasadék szabályozza. A levelet úgy lehet elképzelni, mint egy ferdén összetekert papírlapot. Ezekhez hasonlóan működnek a fán lakó (epifita) ragadozó broméliafajok is. Újabb kutatási eredmény, hogy a broméliák között is kialakult a fehérjebontás képessége. Kettő nemzetségnél mutatták ezt ki, a Catopsis és a Brocchinia genusnál. A Catopsisok átlagos broméliának tűnnek, nem termelnek emésztőenzimeket, a nyitott levélhónaljakban esővíz gyűlik össze a lombkorona szintben, ezekben baktériumok telepszenek meg, amik a fehérjebontó enzimeket (savas proteázokat) termelik. Sajnálatosan, hazai szakirodalomban nem olvasható róluk szinte semmi. A növény kívülről ezüstüs bevonatú, amit a növényről le lehet törölni, ezért óvatos bánásmódot igényelnek. A repülő rovarok többsége amint közelít alulról egy ilyen broméliatölcsér felé, egyszerűen nem látja a növényt. Számukra ez a bevonat „égszerű”, emelkedésnél beleütköznek és belecsúsznak a levélhónaljakba. Itt a kisebbek elpusztulnak, megfulladnak, elfolyósodnak. De ezek még gyűjtik az egyéb lebegő szerves anyagokat is, csakúgy, mint a többi bromélia!

            Ha kirészletezzük az egyes nemzetségeket (genus), akkor az alábbi fajszámmal képviselik ezeket a csoportokat a rovaremésztők:

Byblidaceae (szivárványnövény): Ausztráliában élő növények, nagyon hasonlítanak a harmatfüvekre. Nevük onnan ered, hogy sűrű növésű bokraikon a fény megtörik és prizmaszerűen bontja a fényt. Kényes növények, kultúrában elég nehéz megtartani őket.

Cephalotaceae (Ausztrál kancsóka): Monotipikus faj, csak a Cephalotus follicularis tartozik ide. Látványos kis talajlakó húsevő növény, igazi különc, savanyú homokon tenyészik. Elég könnyen tartható.

Droseraceae

  1. Aldrovanda: Monotipikus, ide csak az Aldrovanda vesiculosa nevű vízinövény tartozik. A földtörténeti harmadidőszakban számtalan faja élt, mára csak 1 maradt. 50 lelőhelye ismeretes a Földön, de ezek száma egyre fogy, Japánba úgy telepítették vissza. Szinte misztikus faj a botanikában, tartása nagy odafigyelést, törődést és némi beruházást igényel.

  2. Dionaea: Ide csak a Vénusz légycsapója tartozik, a legnépszerűbb húsevő növény is egyben. Keleti és nyugati földrajzi alakja és számtalan kertészeti formája létezik, sőt, ezek hibridje. Könnyen nevelhető a Vénusz légycsapó!

  3. Drosera (Harmatfűfélék): 164 fajjal igen népes nemzetség. Emellett rengeteg hibrid és típus „nehezíti” a gyűjtők dolgát! A természetben is kereszteződnek a droserák. Igen formagazdag növények, a többségük lápi, mocsári növény, így roppant vízigényesek. A nemzetségben gumós fajok is találhatóak, csakúgy, mint törpék, melyek kis rügyekkel szaporodnak vegetatívan.

Drosophyllaceae (Enyvecske): Szintén monotipikus, egy fajuk a Drosophyllum lusitanicum Spanyolországban, Portugáliában él. Nehezen tartható, száraz élőhelyekhez alkalmazkodott növény. A helybeliek régen csokorba szedték a növényt és felakasztották a szobákban, légyfogóként működött.

Lentibulariaceae:

1.      Genlisea nemzetség: 21 faj tartozik ide, ezek igen könnyen hibridizálhatók. Földünk legritkább növényei közt tartja számon a szakirodalom. Nedves, vizes élőhelyeken fordulnak elő a trópusokon, nemegyszer úsznak a felszínen és varsaszerű vízi hajtásokkal „ragadoznak”. Valódi vízinövényeknek is felfoghatók.

2.      Pinguicula (Hízókafélék): 77 fajjal szintén változatos csoport, szinte minden kontinensen megtalálhatók. Géncentrumuk Mexikóban található, itt él a legtöbb fajuk. Európában is él több helyen több fajuk. Ezek a télálló fajok rendkívül kedvesek, a tavasz hírnökei. Európa szerte védettek.

3.      Utricularia (Rencefélék): 222 fajjal a leggazdagabb húsevő csoport. Vízi és szárazföldi fajaik kivétel nélkül ragadozók. Egyes fajaik még a broméliák levéltölcsérjében megbúvó ciszternákban is megélnek. Könnyen tartható növények. Hazánkban 4 fajuk őshonos, mindegyik vízinövény.

Nepenthaceae (Kancsókafélék): 88 fajjal az óvilág rovaremésztői, epifita és talajlakó fajaik is vannak. Szintén jól keresztezhetők. Eléggé hőigényes növények, a fajok többsége viszonylag nehezen bírható kancsóképzésre.

Roridulaceae: 2 fajuk afrikai, a rózsafélékkel tart fenn rokonságot.

Sarraceniaceae

1.      Darlingtonia (Kobraliliom): Monotipikus, a Washingtoni tiltólistán az elsők közt van a Darlingtonia californica. Néhány típusa ismeretes. Ha talajának túlmelegedését elkerüljük, akkor iévekig társunk lehet.

2.      Heliamphora (Napkorsó): 14 fajukkal képviselik a nemzetséget, ritka növények.

3.      Sarraceniaceae (Kürtvirágfélék): 8 fajukkal Észak-Amerika rétjeit ékesítik, Kanada és Usa területén élnek. Mivel mindnek azonos a kromoszómaszáma, így jól hibridizálhatók és a természetben is megteszik ezt. Itt is található pár védett faj/típus. Rendkívül hálás növények!

És végül a hazai húsevő növényekről néhány szót. Az Aldrovanda a Somogy megyei Baláta tóban él, igen népes populációja tenyészik ott, de nem minden évben! Gyakran hosszú évekre eltűnik nyomtalanul, senki nem tudja, milyen formában vészeli át a szárazabb nyarakat.  Korábban az Alföld néhány pontján is fellelhető volt. A rencéink 4 fajból kerülnek ki, mind védettek. Ezek a közönséges, a pongyola, a kis és a szigorúan védett lápi rence. A harmatfüvek közül csak a Kereklevelű harmatfű él jelenleg hazánkban, de korábban élt a Drosera intermedia és a Drosera anglica (longifolia) is. Hízókákból csak néhány példány él már csak Magyarországon, a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) példányai. Veszélyeztetett növény! Az 50-es évekig még élt a Lesenceistvándi melletti lápréten a Havasi hízóka, de sajnos a bauxitbányászat lecsökkentette a térségben a karsztvíz állását, a rét megsemmisült. A hazai flóra talán legnagyobb kuriózuma tűnt el így végleg.

Végezetül annyit, hogy pl. az Aldrovanda esetében nincs más mód a növény megtartására, minthogy kertészeti kultúrába vonják. Ugyanez fennáll több rovaremésztő növényfaj esetében is. Terjesszük el ezen okokból a rovaremésztő növények szeretetét és ösztönözzünk másokat is, hogy foglalkozzanak ezekkel a kuriózumokkal, csakúgy, mint ahogy Európa más országaiban is teszik!

Copyright © 2006 www.vizi-husevonoveny.hu
 All Rights Reserved.

  www.s-d.hu

 

Újdonságok, hírek

Új rovaremésztő növények elérhetők! Kérem látogasson el a www.husevonovenyek.hu oldalra! Köszönjük!

Meghívó: X. Kertészeti kiállítás és vásár május 21-22-én a Pécsi Botanikus Kertben illetve MaRoN egyesület szakmai napja és vására június 11-én 10.00-16.00 között! Helyszín Budapest, Rákospalota, Lóversenytér 6.

XL légycsapó, kancsókák, heliamphorák és Ausztrál kancsóka újra elérhetőek itt és a www.husevonovenyek.hu oldalon